Tudatos jelenlét

 

Vannak napok, amikor igazán érzed, hogy élsz. A szíved szinte dalra fakad örömében, áramolsz az élettel, nevetsz önmagadra, s mindenkire körülötted. Csodának élsz meg minden pillanatot, s az élet válaszol az érzéseidre, s még több mindent küld hozzád, aminek örülhetsz. 

S vannak napok, amiket szürkének, sötétnek élsz meg. Ekkor lehetsz dühös, haragos az életre, emberekre, vagy a történésekre, eláraszthat a félelem, aggódhatsz, s még számtalan módon keserítheted meg saját és családod életét. Néha olyan napok is akadnak, amikor ezek a fent említett dolgok váltakoznak. Jókedvűen ébredsz, vagy tudatosan teszel, gondolsz valamit, ami örömmel, békével tölt el. Aztán hirtelen történik valami, szeretteid, a munkatársaid, barátaid, vagy te magad állítanak bele olyan szituációba, ahol felbukkannak a rossz érzések. 

Mit tudsz tenni, hogy megakadályozd, megállítsd a hangulatod, az érzéseid elromlását? Légy figyelmes, légy jelen! 

Hogyan tudod fókuszodat a jelen pillanatra összpontosítani? Légy tudatában a légzésednek! – írja Eckhard Tolle. Figyeld a légzés érzését! Érezd, ahogy a levegő ki – és beáramlik! Ha tudatában vagy a légzésednek, az a jelen pillanatba kényszerít, ami minden belső átalakulás kulcsa. Valahányszor tudatosítod a légzésedet, tökéletesen a jelenben vagy. Azt is észreveheted, hogy képtelenség egyszerre gondolkozni, és a légzésed tudatában lenni. A tudatos légzés leállítja az elmédet. 

A tudatos légzéssel újra a középpontodba tudsz helyezkedni, ahonnan reagálva már bölcs belső éned irányít majd téged, s nem az indulataid. Pár mély lélegzetvétel után már másképp reagálsz a dolgokra, helyzetekre, mint ahogy enélkül tetted volna. 

Ezt a tudatos lélegzést nem csak nehéz szituációkban alkalmazhatod, hanem életed állandó részévé is teheted. Ha napi szinten gyakorlod ezt, megváltozik az életed, s minden körülötted. Nem szükséges hozzá az a nyugodt, ellazult állapot, ami a meditációk sajátja, tudatosan lélegezni, figyelni a testedre minden hétköznapi elfoglaltság, főzés, mosogatás, autóvezetés alatt is lehetséges. 

Ahhoz, hogy kiterjeszd a tudatos lélegzéssel megtapasztalt nyugalmat, figyelmedet átviheted az egész testedben szétterjedten meglévő elevenségérzésre. A legtöbb embert oly mértékben lekötik gondolataik, érzéseik, annyira azonosulnak a fejükben karattyoló hanggal, hogy nem érzik a bennük lévő életteliséget. Belső jóllét hiányában pótszereket kezdhetsz keresni, és valami olyant is, ami elfedi azt a folyamatos nyugtalanságot, amit akkor érzel, amikor nem állsz kapcsolatban azzal az elevenséggel, ami pedig mindig rendelkezésedre áll. Ilyenkor a pótszer: a drog, alkohol okozta feldobottság, vagy tompaság, az érzékszervek túlingerlése pl. extrém hangos zenével, az izgalom, a borzongás, vagy valamilyen veszélyes tevékenység, szexmánia, esetleg kapcsolati dráma. 

Amikor megtalálod a belső középpontodat, megéled a pillanat varászát, már nem lesz szükséged az előbb felsorolt dolgokra, mert életed kiteljesedik, s minden pillanatot boldognak élhetsz meg. 

Ekhard Tolle szerint nagyon fontos a tudatos jelenlét az élet minden pillanatában.  Életed legfontosabb, elsőrendű kapcsolata : kapcsolatod a Mosttal, írja az Új Föld című könyvében. Pontosabban azzal a formával, amit a most felvesz; tehát azzal, ami van, illetve azzal, ami történik. Tedd fel a kérdést: Azt akarom, hogy a jelen pillanat a barátom, vagy az ellenségem legyen? A jelen pillanat elválaszthatatlan az élettől, ezért ekkor valójában azt döntöd el: milyen kapcsolatban akarsz lenni az élettel. 

Ha eldöntötted, hogy a jelen pillanatot a barátoddá akarod tenni, akkor az első lépés: viszonyulj hozzá barátságosan. Bármilyen álruhában jön, üdvözöld és hamarosan megtapasztalod az eredményét. Az élet barátságos lesz veled, az emberek segítőkésszé, a körülmények támogatóvá válnak. Ez az egyetlen döntés a teljes valóságodat megváltoztatja. De ezt a döntést újra és újra meg kell hoznod, amíg természetes létállapotoddá válik. 

A döntés, hogy a jelen pillanatot a barátoddá teszed, véget vet az egonak. Az ego ugyanis soha nem áll összhangban a jelennel. Általában három módon viszonyul a jelen pillanathoz: vagy elérendő végcél eszközének, akadálynak, vagy ellenségnek tekinti. 

Ha valamilyen végcél elérésének eszköze számodra a jelen pillanat, akkor a jövőben élsz, amikor a célodat meg akarod valósítani. Sohasem vagy teljesen itt, mert mindig azzal foglalatoskodsz, hogy valahová máshova próbálj eljutni.

Ha akadályként tekintesz rá, akkor megjelenik a türelmetlenség, a frusztráció, a stressz. Az életet ekkor problémának látod, amiket meg kell oldani ahhoz, hogy majd boldogan élj. A gond: minden megoldott probléma egy újabbat hoz elő. “Azzá válok, amivé óhajtod” – mondja az élet. “Ha problémának látsz, probléma leszek számodra. Ha akadályként tekintesz rám, akadály leszek. “

Ha ellenségként tekintesz a jelen pillanatra, akkor gyűlölöd, amit csinálsz, panaszkodsz a környezetedre, átkozod azt, ami történik vagy történt, a belső párbeszédedben rengeteg a ” kéne, nem kéne”, a hibáztatás és a vádolás. Az életet ellenségeddé teszed, ezért az élet azt mondja: ” Ha háborút akarsz, hát háborút kapsz.” 

Mivel mindig mindössze a jelen pillanat fölött rendelkezel, vedd észre, ha a mosthoz való hozzáállásod hibás. A meglátás a felbukkanó jelenlét. Amint észreveszed a diszfunkciót, az kezd megszűnni. A meglátással érkezik a döntés ereje: a mostra igent mondás választásának lehetősége, a jelen pillanatot barátoddá tevés lehetősége. 

Amikor elsajátítottad a tudatos légzés, s a jelen pillanatban élés képességét, tanítsd meg ezt a gyermekeidnek is. A gyermekeken gyorsan eluralkodnak az érzéseik, sokszor anélkül, hogy meg tudnák fogalmazni a  miérteket. Eszközökre van szükségük, hogyan tudnak felülemelkedni a dühükön, a haragon, a megbántottságukon. Tanítsd meg nekik a mély lélegzetvételek gyakorlatát, fontosságát. Taníthatsz a példáddal is, amikor te teszed meg ezeket a dolgokat, s utána elmagyarázod a testedben, érzelmeidben bekövetkezett változásokat.

A jelen pillanatban élés inkább a gyermekek sajátja. Tanulj meg tőlük élvezni a pillanatot, anélkül, hogy a múlton, vagy a jövőn gondolkodnál. Légy velük gyermek újra, engedd belső gyermekedet előbújni, megmutatkozni, s élvezni azt, ami van.

A múlt már elmúlt, s a jövő még nem érkezett el. Az egyetlen, ami a miénk, az a jelen pillanat. S rajtunk múlik, hogy ezt hogyan használjuk ki, mennyire élvezzük. 
Aminek energiát adsz, az indul növekedésnek. Ha az örömnek, boldogságnak, szeretetnek adsz figyelmet, energiát, az lesz osztályrészed. 

Szeretet és áldás kísérjen ezen az úton!

Balogh Andrea 

 

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1 + 13 =