Egy leány kérése az édesapjához

 

 

20 mondat, amit minden kislány elmondana az apukájának, ha meg tudná fogalmazni.

Elnézem az ötéves kislányomat. Illegeti-billegeti magát a fodros szoknyácskájában, belecsimpaszkodik a lábamba, felkéredzkedik a karomba, odanyomja az orrát az enyémhez, szájon is csókolna, ha hagynám. Két kis karjával átfonja a nyakam, odahajtja a vállamra a fejét és közben azt mondja, „szeretlek, apa.”

Nagyon okos már, de persze nem mindig tudja ki is mondani, hogy mit szeretne igazán. Tudom, hogy fontos vagyok neki, de hogy mennyire, annak a tudatosításában sokat köszönhetek Tara Hedman amerikai mentálhigiénés tanácsadónak, aki megfogalmazta, hogy az ilyenkorú kislányok mit kérnének az édesapjuktól, ha el tudnák mondani. A következőket:

– Ahogy te szeretsz engem, én is úgy fogom szeretni magamat.
– Kérdezd meg, hogy vagyok, és figyelj is a válaszra! Segíts megértenem, hogy te értékesnek tartasz, mielőtt megérteném a valódi értékemet.
– Onnan fogom megtanulni, hogy miként bánhatnak velem, ahogyan te anyával bánsz, akár össze vagytok házasodva, akár nem.
– Ha mérges vagy rám, én megérzem, még akkor is, ha nem értem, úgyhogy beszélj velem!
– Meg kell, hogy tapasztaljam a te védelmező fizikai erődet, hogy megtanuljak bízni a férfiak testi erejében.
– Kérlek, ne beszélj úgy a szexről, mint a kamasz fiúk, mert akkor azt fogom gondolni, hogy az valami mocskos dolog!
– Amikor a hangod gyengéd, sokkal jobban megértem, amit mondani akarsz.

– Ahogy te a női testről beszélsz, amikor „csak viccelsz”, úgy fogok én a sajátomra gondolni.
– Ahogy te a szívemmel bánsz, úgy hagyom majd, hogy mások is bánjanak vele.
– Ha megtanítasz, hogy milyen érzés biztonságban lenni, amikor veled vagyok, akkor jobban fogom tudni, hogy miként védjem meg magam azoktól a férfiaktól, akikkel nem az.
– Taníts meg a művészet, a tudomány és a természet szeretetére, és én megtanulom, hogy az intellektus fontosabb, mint a ruhaméret.
– Engedd, hogy elmondjam, amit akarok, még akkor is, ha tévedés vagy butaság, mert meg kell értenem, hogy a határozottságom elfogadható számodra.
– Amikor idősebb leszek, és azt látom rajtad, hogy megrettensz a testi változásaim láttán, azt fogom hinni, hogy valami baj van velem.
– Amikor arra kérlek, hogy engedj el, maradj elérhető, mert úgyis mindig szükségem lesz rád, és vissza fogok jönni.
– Ha képes vagy gyengéden viselkedni, akkor megtanulom elfogadni a saját sebezhetőségemet, és nem félni tőle.
– Ha megengeded, hogy segítsek megszerelni a kocsit és lefesteni a házat, akkor el fogom hinni, hogy én is képes vagyok mindent megtenni, amit a fiúk.
– Azzal, hogy tiszteled a nőiességemet, megtanítod, hogy minden, ami velem kapcsolatos tiszteletre méltó.
– Vegyél a karjaidba, ölelj magadhoz és puszilj meg úgy, ahogy az apukák szokták, ahogy szép, jó és tiszta. Nagyon nagy szükségem van arra, hogy megtapasztaljam a tiszta emberi érintést.
– Ne menekülj el a nehéz beszélgetések elől, mert akkor azt fogom hinni, hogy nem vagyok méltó, hogy küzdjenek értem.
– És kérlek, soha ne hazudj nekem, mert én elhiszem, amit mondasz!

Ezt mondja hát nekem az ötéves kislányom, amikor felkapaszkodik a karomba, én meg nagyon igyekszem, hogy ne kelljen csalódnia bennem.

Krúdy Tamás 

 

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenegy + hat =