Advent első vasárnapja

 

Lobban az első láng, s lassan ünneplőbe öltöztetjük a szívünket. Elcsendesedünk, s visszahúzódunk. Figyelmünket önmagunkra, s a velünk együtt élőkre fordítjuk.

Az eddigi rohanásból lelassulunk, s örömet okoz számunkra egy, szeretteinkkel együtt töltött délután, közös mézeskalácssütés, vagy csak egy finom tea és egy jó könyv elolvasása. 

Ahogy egyre sötétebb lesz odakint, úgy lesz egyre világosabb a szívekben. Csoda készülődik, s ezt mindannyian érezzük. Ám ez nem csak a karácsony csodája, ennél sokkal több. A világunk változik, fényesedik, átalakul. Egyre jobban ráébredünk arra, hogy valójában kik is vagyunk, s merre akarunk tartani. 

Fény és szeretet töltse be a szívedet, a lelkedet, az otthonodat, drága Lélek! De ne csak most, hanem az év minden napján. Erősödjön hited:.

Hit önmagadban, Istenben, az Isteni vezetésben, s védelemben.

Hit abban, hogy egy boldogabb világot teremthetünk, együtt, és külön külön magunknak, s a gyermekeinknek.

Hit abban, hogy minden értünk van, az ember jobbá válásáért.

Hit abban, hogy minden a  lehető legjobban fog elrendeződni, s a világ megnyugszik a káosz után.

Hit abban, hogy mindenből van elegendő, s mindenkinek egyformán jut Földanya gazdagsága.

Hit a gyermekeinkben, akik tiszta szívükkel utat mutatnak nekünk.

Hit a helyes döntésekben, mind a saját életünkben, mind a világban.

Hit az egészségben, hogy ezért is egyedül mi vagyunk a felelősek, s bármikor bármit meg tudunk változtatni, csak akarnunk, s tennünk kell.

Hit abban, hogy van, volt értelme erre a világra születni, s mindegyikőnknek fontos feladata van itt. 

Hit mind a saját, mind közösség erejében, az összefogásban. Abban, hogy együtt, egy célért tevékenykedve bármit meg tudunk oldani. 

Áldott adventet, s áldott megújulást kívánok szeretettel mindenkinek! 

Balogh Andrea

 

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét − öt =